„Igazat mondasz? Akkor mondd a szemembe!” – ismerős mondatok? Nem csoda, elég gyakran elhangzanak. A kérés alapja az a mítosz, mely szerint az ember tekintete elárulja, ha hazudik. Vajon igaz ez a mítosz? Tényleg lebuktat a szemünk, ha hazudunk? És ha igen, hogyan?

Egyre többen döntenek úgy, hogy örökké búcsút intenek a szemüvegnek és a kontaktlencsének, és szemeiket véglegesen helyrehozatják a lézeres szemműtét segítségével.  Ez a lehetőség egyre népszerűbb, hiszen végleges megoldást jelent a látásproblémákra, ami egy kényelmesebb életet biztosít. Maga a műtét nem is tart sokáig, de vajon mi a helyzet a lábadozással?

Minden szülőt foglalkoztat a gondolat, hogy kisbabája vajon mennyit lát a külvilágból. Tudjuk, hogy a csecsemők látása még messze nem olyan, mint egy felnőtt emberé, azonban az is világos, hogy valamennyire látnak. De vajon mennyire? Felismerik a szüleik arcát? Felismerik az egyes játékaikat? Hogyan fejlődik a babák látása?

Legtöbbünknek eszébe se jut, hogy a gyengénlátók írásképe eltérhet azokétól, akik szemüveggel vagy anélkül, de jól látnak. Márpedig igen jellemző, különbségek vannak, amik éppen a látással kapcsolatos egyenlőtlenségekben rejlenek: ha valaki nem úgy lát, ahogy kellene, jó eséllyel a betűket sem tudja úgy formálni.

Természetes emberi tulajdonság, hogy próbáljuk a külső alapján megítélni a másikat. Ennek az eredménye, hogy bizonyos külső tulajdonságokhoz hajlamosak vagyunk belső tulajdonságokat társítani. Ennek köszönhetjük azt is, hogy egyes elméletek szerint a szemszín is összefüggésben áll bizonyos személyiségjegyekkel. Rólad igazat mond a szemed színe?

A babavárás minden pár életében nagyon izgalmas időszak. A leendő szülők tervezgetnek, készülődnek, és persze rengeteget találgatnak: vajon milyen nemű lesz a baba, hogy fog kinézni, kire fog hasonlítani? A modern technológiának köszönhetően a legtöbb kérdésre ma már a születés előtt választ kaphatunk. Azonban bizonyos részletekre még közvetlenül a születés után sem derül fény, csak valamivel később. Egy ilyen részlet a gyerek szemének színe is.

Néha még egy felnőtt esetében is időbe telik észrevenni, hogy rosszul lát, a gyerekekre pedig ez fokozottan igaz. Ennek fő oka, hogy sokszor maguk sem veszik észre, hogy gond lenne, ugyanis nagyon jól tudnak alkalmazkodni. Emellett sokszor nincs is összehasonlítási alapjuk, így azt hiszik, az a normális, ahogy ők látnak. Néhány jelből azonban lehet következtetni arra, hogy ideje lenne szemorvoshoz vinni csemeténket.

A szemünk színét általában viszonylag állandónak gondoljuk, azonban ebben nincs teljesen igazunk. Életünk során több alkalommal is módosulhat a szemünk színe a születésünkhöz képest – na persze nem kell drasztikus változásokra gondolni, de néhány árnyalattal sötétebb vagy világosabb lehet a szemünk. Ez nem tűnik nagy dolognak, de bizonyos esetekben sokat számít.

Sokat hallunk arról, hogy négylábú barátaink látása fényévekkel jobb a miénknél, de olyan mítoszok is terjednek, melyek szerint a kutyák nem látnak például színeket. Előfordul olyan feltételezés is, ami azt mondja, hogy a kutyák látása meglehetősen homályos – de akkor mitől is lát jobban, mint mi? Vajon mi az igazsággal az ebek látásával kapcsolatban?

A látás a legrosszabb érzékszervük

Bizony, ez így igaz. A kutyáknak a látásuk a leggyengébb érzékszervük. Ez persze nem kell, hogy törvényszerűen azt jelentse, hogy rosszul látnak, csupán annyi a biztos, hogy a szaglásukhoz, valamint a hallásukhoz képest a látásuk elhanyagolható jelentőségű. Négylábú társaink ugyanis annyira jól hallanak, és annyira jó a szaglásuk is, hogy már azelőtt meghallanak minket és megérzik a szagunkat, mielőtt meglátnának.

Tényleg rövidlátók – nem is kicsit!

Az a mítosz, mely szerint a kutya jobban lát az embernél, téves. Nem látnak jobban, mint mi, sőt, rosszabb is a látásuk. Valóban leginkább ahhoz lehet hasonlítani, amikor valaki rövidlátó. Amit egy egészséges szemű ember 20 méterről pontosan úgy lát, ahogyan kell (vagyis mintha 20 méterről nézné), egy kutya körülbelül úgy látja, mintha 75 méterre lenne – ez pedig nem kis különbség. A kutyák látása tehát valóban erősen homályos.

Van, amiben jobbak

Annak ellenére, hogy a kutyák erősen rövidlátók, bizony van, amiben mégiscsak jobb a látásuk, min az embereké. Ilyen például, hogy szélesebb a látóterük, köszönhetően annak, hogy a szemük nem teljesen elöl helyezkedik el, inkább kétoldalt. Mozgásérzékelésben is jobbak, mint az emberek, nagyon messziről is képesek kiszúrni, ha valami megmozdul, rövidlátásuk ellenére is. Mozdulatlan tárgyakra azonban kevésbé figyelnek fel.

Mi a helyzet a színvaksággal?

Sokáig tartotta magát az az állítás, mely szerint a kutyák színvakok, ez azonban mára megdőlt. Kísérleteket végeztek, melyek során kiképeztek kutyákat arra, hogy mindig egy meghatározott színű tárgyat válasszanak ki, és ez sikerült is nekik, tehát egészen biztosan látják a színeket. Tény azonban, hogy az ebek nem úgy látják a színeket, mint mi, a vörös és a zöld színekkel vannak problémáik. Nekik azonban a színlátás nem is fontos, így semmilyen problémájuk nem származik ebből.

Legtöbbünk számára az álmok erősen vizuális élmények, ébredés után képek váltakoznak a fejünkben, amik azonban igen hamar el is tűnnek. Ebből adódik a kérdés, hogy vajon tudnak-e álmodni azok az emberek, akik nem látnak? Ha az álmok vizuális élmények, vajon ők is átélhetik őket, vagy mindig álom nélkül alszanak?