Másképp írnak a gyengénlátók
Legtöbbünknek eszébe se jut, hogy a gyengénlátók írásképe eltérhet azokétól, akik szemüveggel vagy anélkül, de jól látnak. Márpedig igen jellemző, különbségek vannak, amik éppen a látással kapcsolatos egyenlőtlenségekben rejlenek: ha valaki nem úgy lát, ahogy kellene, jó eséllyel a betűket sem tudja úgy formálni.
Problémásak az ékezetek és a központozás
Nem feltétlenül a betűk megformálásában vagy összekötésében van különbség, sokkal jellemzőbb, hogy az ékezetek kirakása, és a központozás problémás. Addig ugyanis, amíg folyamatosan kell egymáshoz kötni a betűket és nem kell felemelni a tollat, nincs gond, viszont gyenge látással nehéz pontosan belőni, hová kell tenni az ékezetet vagy a vesszőt. Emiatt ezeknél előfordulhatnak csúszások, illetve hogy nem a legjobb helyen vannak.
Nem egyenesek a sorok, nagyobbak a betűk
A gyenge látás miatt problémás a sorvezetés is. Gondoljunk bele: sima lapra még tökéletes látással sem mindig sikerül egyenes sorokat alkotni, ez különösen nehéz akkor, ha valaki nagyon keveset lát. Az is jellemző, hogy a betűk jóval nagyobbak a megszokottnál, ennek az az egyszerű oka van, hogy az írójuk így jobban látja őket.
Hány embert érint a gyengénlátás?
Gyengénlátónak akkor számít valaki, ha legalább 67 százalékos a látásvesztése. Az emberek mintegy 5 százalékára jellemző ilyen mértékű látásvesztés, melynek legsúlyosabb szintje természetesen a teljes vakság. A nagymértékű látásvesztést az esetek mintegy 75 százalékában valamilyen fénytörési hiba okozza, és csak 25 százalékban lehet traumás sérülésekre, szembetegségekre gondolni az okok keresése közben.